Húzd rá, cigány, csak azért is!

MEGJELENT: 2015. június 22., hétfő | SZERZŐ: László T. András

A kávéházi cigányzene kialakulásáról és a magyar polgári kultúrára gyakorolt hatásáról szóló könyv jelent meg Nyerges Erika tollából a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes gondozásában.

A magyar nép vigasztalói

A bemutatón a közművelődési szakemberként és pedagógusként dolgozó szerző elmondta: nem zenetörténeti vagy néprajzi, hanem mindenekelőtt művelődéstörténeti munkát írt, amely a kezdetektől 1941-ig mutatja be a magyarországi cigányzene és az azt művelő cigányzenészek kapcsolatát a kávéházakkal, olyan nagy alkotókkal, mint Gárdonyi Géza vagy Ady Endre, és általában a magyar polgári világgal.     
Mint mondta, „a magyar közönség egy tagjaként” a maga módján, egy könyvvel szeretné megköszönni azt a szolgálatot, amelyet a cigányzenészek a hazáért tettek. Nyerges Erika úgy fogalmazott: a cigányzenészek a magyar nép vigasztalói és örömadói, akik számos nagy művészt ihlettek remekművekre a festészet, az irodalom, a színművészet és a zeneművészet terén, és abban is kulcsszerepük volt, hogy fel tudjuk dolgozni történelmi bukásainkat.

Több ezer kiváló művész

A könyv anekdotákat villant fel, híres zenészek portréit rajzolja meg, de kitér például a zsidó vendéglősök és a cigánymuzsikusok kapcsolatára és a beszivárgó dzsessz hatására is. A szerző szerint azért 1941-ig tart az áttekintés, mert a háború megbontotta az addigi egységet, összekuszálta a viszonyokat, és „ebbe már nem akart belemenni”. Ugyanakkor tervei között szerepel a magyarországi cigányzene 1945 utáni történetének megírása, és ebbe a munkába már szeretné bevonni a ma élő cigánymuzsikusokat is.
Gerendási István, a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes igazgatója hangsúlyozta: ez a könyv is hozzájárulhat a cigányzene élő hagyományának továbbviteléhez, amelyre oly nagy szükség van napjainkban. Kitért az állami támogatás hiányában kialakult nehéz helyzetükre is: míg néhány éve még ötven művészt tudtak főállású státuszban alkalmazni, addig ma már egynek sem tudnak ebben a formában munkát biztosítani.  Elmondta, hogy folytatják oktatási tevékenységüket, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben több ezer kiváló cigány és nem cigány művészt neveltek ki.
A családok nehéz anyagi helyzete miatt további kihelyezett zene- és tánctagozatokat nyitnak vidéken, és többek között hangszervásárlással is próbálják támogatni a fiatal tehetségeket – tette hozzá.     

Iskoláknak, könyvtáraknak
A bemutatón Farkas László, örökös tiszteletbeli fővajda is méltatta Nyerges Erika könyvét. „Nagyon fontos lenne elérni, hogy a kávéházak, mulatók újra élő cigányzenével teljenek meg. Úgy érzem, hogy a magyar népnek hiányzik ez” – hangsúlyozta.     
Egyelőre kis példányszámban nyomtatták ki a könyvet, és oktatási intézményeknek, könyvtáraknak küldenek belőle, de ha sikerül támogatókat szerezni, akkor a tervek szerint még idén nagyobb példányban is elkészítik, és szélesebb körben terjesztik majd a kötetet, így elérhető lesz könyvesboltokban és az interneten is.

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Az állat – In memoriam Jean-Paul Belmondo

Az állat – In memoriam Jean-Paul Belmondo

A 2020 Filmodüsszeia podcast-kritikája a nemrégiben elhunyt színészlegenda emlékére

Megnyílt a World Press Photo kiállítás

74 470 sajtófotóból választották ki a legjobb 151-et, melyek a kiállítás keretében a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek

„A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből”

Az apróbetűs magyar történelem

A nagypolitikai vonalon túl is van tehát élet, ezt bizonyítja ez a háromszáz kisebb magyar epizódot, legendát, mende-mondát tartalmazó könyv

Könyvkiadók Napja Szegeden

Író-olvasó találkozó, könyvbemutató, fotókiállítás és még futballmeccs is szerepel a palettán