Irodalmi halállista

MEGJELENT: 2016. február 2., kedd | SZERZŐ: Rácz András

Mi köti össze az alábbi listán szereplő személyeket? Noel Coward, H.G Wells, Virginia Woolf, Vera Brittain, J.B. Priestley. Nos, igen, ők valamennyien angol írók, illetve írónők voltak, valamennyien a huszadik század derekán alkottak, de van ennél sokkal izgalmasabb kapcsolat is közöttük: Valamennyien szerepeltek Hitler halállistáján.

Elmaradt megszállás

A közelmúltban komoly összefoglalót közölt a Daily Mail Hitler fekete listájáról, amelyet a Führer, illetve nyilván a náci vezér keze alá dolgozó, megfelelő ügyosztály állított össze a Tengeri Oroszlán hadművelet idején. A brit történészek által felkutatott – és egy digitális adatbázisban hozzáférhető – listán kétezer nyolcszázhúsz név szerepel, megannyi híresség, akiket a náci vezér „az állam ellenségeinek, árulóknak és nem kívánatosnak” minősített, s akik – ha tudnak róla, milyen listára kerültek – számíthattak volna rá, hogy Anglia elfoglalása után egyszerűen kivégzik, vagy koncentrációs táborba zárják őket.
Szerencséjükre – és persze az irodalom-kedvelő utókor szerencséjére – a tervbe aprócska hiba csúszott, hiszen a németeknek nem csak, hogy elfoglalniuk nem sikerült Nagy-Britanniát, de még csak kísérletet sem tudtak, illetve mertek tenni az invázióra. Így aztán a listára került személyek begyűjtése és halomra lövése éppen úgy elmaradt, mint a dicsőséges londoni bevonulás.

Okkal és ok nélkül
A furcsa a szörnyű listában egyébként az, hogy míg némelyekről tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, miért orroltak meg rájuk a nácik, másokkal kapcsolatban sejtelmünk sincs arról, mivel vívták ki a vezér haragját.
A híres angol színész és író, Noel Coward például – mint, ahogy az ma már tudható – a titkos szolgálatnak dolgozott, mint ahogy a Világok harcának hírhedett szerzője, a baloldali nézeteiről is ismert H.G Wells, valamint a feminista írónő, Virginia Woolf is. Ha ezt a nácik tudták, vagy sejtették, logikus, hogy nevük a listára került. J.B. Priestley író, azért szerepelhetett az előkelő társaságba, mert  az angliai csata idején propaganda-műsorokat készített a BBC számára, Vera Brittain írónő pedig közismert volt pacifista nézeteiről, és ez már önmagában is elég lehetett a halálos ítélethez. De vajon mi lehetett a bűne Aldous Huxley-nak, a Szép új világ szerzőjének?

Színészek, tudósok, politikusok
Az írókon kívül számos művész és politikus helyet kapott egyébként a felsorolásban, többnyire angolok, de olyanok is, akik a nácizmus elől a szigetországba menekültek. Ott találjuk a halállistán Sigmund Freudot, a pszichoanalízis atyját, Sylvia Pankhurst, a szüfrazsett mozgalom vezetőjét, aki egyébként nem titkoltan antifasiszta volt, szerepel a nevek között Charles Chaplin, akinek a náci vezér nem tudta megbocsátani, hogy A diktátor című filmjében gúnyt űzött belőle, de nem hiányzik a felsorolásból a cserkész mozgalom megalapítója Robert Baden-Powell sem.
Szinte magától értetődik, hogy a nemszeretem személyek között kellett lennie a háború alatti brit miniszterelnöknek Sir Winston Churchillnek és helyettesének Clement Atlee-nek is. De azt nehéz megérteni, mi volt a bűne a nácikkal szemben mindig engedékeny, sőt, túlságosan is engedékeny Neville Chamberlainnek, aki 1938-ban Nagy-Britannia miniszterelnökeként aláírta a Csehszlovákiát a németek kezére játszó müncheni egyezményt.

Világhírűvé lett titkos ügynök
Akad egyébként még egy irodalmi csemege a listán, igaz áttételesen kapcsolódik csak az irodalomhoz. Nos, teljesen érthető okokból szerepel a nevek között Conrad Fulke Thomond O’Brien-ffrench, az Intelligence Service ügynöke, aki már az első világháborúban is kémkedett a németek ellen, majd a második világháború kitörése előtt Ausztriában tevékenykedett. Az ő jelentései alapján szerezhetett tudomást a titkos szolgálat arról, hogy a németek annektálni fogják Ausztriát. De a mi szempontunkból inkább az az érdekes, hogy a mesterkém jó barátja volt Ian Flemingnek, aki jórészt róla mintázta James Bond alakját.
Megnyugtatásul azért írjuk ide: a náciknak senkit sem sikerült megölniük „az állam ellenségeinek, árulóknak és nem kívánatosnak” tekintett csaknem háromezer személy közül.

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

„A birodalom csak most fog szétesni”

„A birodalom csak most fog szétesni”

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics volt a Könyvfesztivál nyitóeseményének díszvendége

A szabadságért érdemes küzdeni

A Könyvfesztivál vendége volt az Astrid Lindgren-díjas francia író, Jean-Claude Mourlevat

Kezdődik a Könyvfesztivál, mutatjuk a PKÜ programjait

A legfrissebb könyvekkel, kiállítással és beszélgetésekkel várja az érdeklődőket a csütörtökön kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Petőfi Kulturális Ügynökség

Hónapos könyvtárünnep Szegeden

A Somogyi-könyvtár az emberi méltóság, a gyerekek és fiatalok esélyei és jogai, a családok, valamint az egészséges élethez való jog tematikája köré szervezte programjait

Gépi kézírásfelismeréssel készült el a Magyar Nemzeti Levéltár legnagyobb adatbázisa

Az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékkel bír