Elhunyt az Állatemberrém írója

MEGJELENT: 2015. január 8., csütörtök | SZERZŐ: László T. András

Hosszú betegség után nyolcvannyolc éves korában Varsóban elhunyt Tadeusz Konwicki, az egyik legjelentősebb második világháború utáni lengyel író, forgatókönyvíró, filmrendező.

A Honi Hadsereg soraiban

Az 1926-ban született Konwicki, akit a lengyel társadalom élő lelkiismeretének szoktak nevezni, a mai Litvánia területén született és töltötte gyermekkorát. A német megszállás idején illegális lengyel gimnáziumban érettségizett, majd a náci- és kommunistaellenes földalatti Honi Hadsereg soraiban harcolt.
A háború után lengyel szakot végzett a krakkói egyetemen. Több nemzedéktársához hasonlóan a szocialista realizmus jegyében indította írói pályáját. 1953-ban belépett a Lengyel Egyesült Munkáspártba is, de az ötvenes évek közepétől egyre kritikusabbá vált a rendszerrel szemben.
1966-ban csatlakozott a Leszek Kolakowski filozófus elleni hajszát elítélő nyilatkozathoz, emiatt őt is kizárták a pártból. 1968-ban, az országos kommunistaellenes tiltakozások idején kiállt azoknak a diákoknak a védelmében, akik Adam Mickiewicz Ősök című műve híres varsói előadásának betiltása ellen tüntettek, és akiket ezért meghurcoltak.

Szépíró, forgatókönyvíró, filmrendező

Tadeusz Konwicki a hetvenes és a nyolcvanas években az antikommunista ellenzékhez csatlakozott, művei földalatti és emigráns kiadóknál jelentek meg. Az irodalomkritikusok ezt az alkotói korszakát tartják a legjelentősebbnek. Akkor jelentek meg a magyar olvasók számára is ismert A lengyel komplexus (1977) és a Kis apokalipszis (1979) című könyvei, amelyek a politikai groteszk műfajában számoltak le a kommunista rendszerrel. Magyarul számos más műve is olvasható, köztük az Égszakadás, a Mai álmoskönyv, az Állatemberrém, a Szerelmi krónika és a Bohin.
Szépírói pályájával párhuzamosan forgatókönyvíróként, filmrendezőként is jelentőset alkotott, az ötvenes, hatvanas évek fordulóján jelentkező új lengyel filmiskola egyik neves képviselője lett. Remekműnek tartják A nyár utolsó napja (1958) című filmjét, amely egy fiatalember és egy érett nő hatórás találkozását jeleníti meg. Szaltó (1965) című filmjében a nemzeti mítoszteremtést bírálta. Az Issza völgyében (1982) a Nobel-díjas Czeslaw Milosz könyvének gyermekkori táját jelenítette meg az íróéval hasonló magas színvonalon. Konwicki írta Jerzy Kawalerowicz filmrendező híres, a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon 1966-ban díjazott Fáraójának forgatókönyvét is.
A művész - akinek haláláról elsőként a Rzeczpospolita című napilap adott hírt - otthonában, hozzátartozói körében hunyt el, miután a karácsonyi ünnepekre hazaengedték a kórházból.

Állatemberrém

Ami az Állatemberrémet illeti, a regény címe kissé ijesztően hat. A derűs, bűbájos történetben – az író ezzel az elnevezéssel valójában a szorongást akarja érzékeltetni, mely a könyv hősén, a látszatra még gyerek, de felnőtt módra gondolkodó Piotron (mint minden emberen) olykor erőt vesz.
Egy varsói átlagcsalád mindennapi életének mulatságos epizódjai tárulnak elénk. De a hétköznapi valóságból, Piotr különös álmai révén, minduntalan átlépünk a képzelet és az álmok világába, belehatolunk a lélek fel nem derített mélységeibe. Piotrnak le kell győznie álombeli mását, hogy a mégis legdrágább valódi élet, valódi szerelem jusson itt részéül.

Az író ismét remekelt — „a teljesen valótlan históriát" olyan megvesztegető meghittséggel mondja el, hogy úgy érezzük: a regény hőse minket testesít meg, rólunk szól „a kitalált történet”.

 

 

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Clintonné krimit ír

Clintonné krimit ír

Manapság mindenki mást csinál

Az év novellái

Negyven magyarországi és határon túli folyóiratból válogatták össze a most megjelent reprezentatív irodalmi gyűjteményeket

Uz Bence a vásznon

Nyirő József Uz Bence című regényének részletéből készülő kisjátékfilm forgatása kezdődött Székelyföldön

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának