Aki ha kellett, fényt vágott

MEGJELENT: 2020. szeptember 18., péntek | SZERZŐ: Oxi

14 év után folytatták Bódy Gábor filmrendező életműve különleges, eddig nem publikált, saját írásaiból álló (ön)elemző bemutatását. A 2006-ban kiadott „Bódy Gábor – Egybegyűjtött írások” után most az azonos című második kötetben az 1946-ban született és 1985-ben elhunyt filmrendező Nárcisz és Pszyché, valamint a Kutya éji dala című két utolsó filmjéről lehet sok különleges szöveget olvasni. Az albumszerű kidolgozásban számos mutatós fotó látható magáról az alkotóról és művei egy-egy emlékezetes jelenetéről.

Kép forrása

Mindösszesen négy nagyjátékfilmet adott a világnak Bódy Gábor, a 39 évesen elhunyt rendező. Alakja, munkássága még ebben a kegyetlenül szűkre szabott idő alatt is veretes teljességet jelent, ahogy ez a zseniknél lenni szokott. Bódy nem csupán rendező volt, de markáns avantgardistája volt a filmtechnika, a vizuális kultúra analóg új korszakainak, így például a videótechnikával forradalmasított periódusnak. Folytonos kísérletezői beállítottsága fantasztikusan szárnyaló komponistává tette, a klasszikus történelmi időszakokat és a kortárs jelent is bátran, rendkívüli intelligenciával elemezte és mutatta be műveiben. Játékfilmjei mellett számos kisfilmet, videószkeccset készített, melyekben felvillantott saját stílusát nagyjátékfilmjeiben is kamatoztatta. 
A Magyar Művészeti Akadémia Kiadó által gondozott Bódy Gábor – Egybegyűjtött írások 2 című kötetben Tarr Béla írt előhangot, melyben egyebek mellett így ír: „Bódy Gábor forradalmár volt. Ő kinematográfusnak nevezte magát, nagyon helyesen. (…) Személyében olyan embert ismerhettünk meg, aki megalkuvás nélküli kíméletlenséggel tört előre az általa kijelölt úton azon cél érdekében, hogy a „film” mint fogalom, mint művészeti kifejezésforma és kommunikációs eszköz, megszabadulva minden kispolgári álságosságtól, visszanyerje eredeti és valóban autentikus jelentését.” A nemkülönben híres rendező azt is hozzátette, hogy Bódy „céljainak elérése érdekében nem válogatott az eszközökben, ha kellett, „fényvágást” csinált, ha úgy tartotta jónak, technikai trükköket vetett be, manipulálta a képet, rongálta a filmszalagot, vagy éppen a natúr valóságot dobta elénk. Mindeközben egyfolytában tele volt kétségekkel. Ambíciói, tehetsége egyre feljebb sarkallták, mozgalmakat szervezett, kiáltványokat írt, erőt próbált maga mellé gyűjteni, nem észrevéve, hogy valójában itt egy erő van: ő maga. Rajongást és udvarlást mindig elnyert, valódi segítséget soha nem kapott.” A könyv fantasztikus kitárulkozása a zseniális alkotónak, nemcsak a Nárcisz és Pszyché, valamint a Kutya éji dala című filmjei eredeti forgatókönyveit olvashatjuk benne, hanem a rendező leveleit, írásait, önelemző jegyzeteit is megtaláljuk. Ezek között ott vannak a számára oly fontos németországi művészeti kapcsolataihoz írt több oldalas filmtudományi üzenetei, valamint az általa másoknak elküldött leírások munkássága aktuális állapotáról, műveiről, és a világ számos általa megfigyelt, analizált részletéről.
Megosztás

Egypercesek

Zsűriasztalon a pályaművek

Zsűriasztalon a pályaművek

Idén is meghirdetésre került a 100 Szóban Budapest irodalmi pályázat

Elhagyják a barátai a friss Nobel-díjast?

A magyar származású költő tömören nyilatkozott

Extremadura, a meditatív, sivár pokol

Krasznahorkai László nemigen kedveli a legkisebb írásjelet, a pontot, ezért Az utolsó farkas című kisregényében csupán egyszer teszi ki

A százéves olimpiai bajnok titka

Keleti Ágnes a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese

Elhunyt Derek Mahon

„Az ír költészetre, irodalmi világra és a társadalom egészére gyakorolt hatása, valamint öröksége is hatalmas”