Szendrey Júlia kilép férje árnyékából

MEGJELENT: 2020. július 3., péntek | SZERZŐ: Oxi

Két éve még arról írhattam ajánlót, hogy a Szendrey család levelezése milyen irodalomtörténeti és egyéb érdekességekre, eddig nem ismert szellemi hátterekre, történelmi folyamatokra világít rá, most Petőfi Sándor feleségének verseit kínálhatjuk az olvasónak. Persze jó szívvel és nagy örömmel tesszük mindezt, hiszen Szendrey Júlia költészete a Nemzeti dal szerzőjének fénye mellett ugyan elhalványodott, vagy tán fel sem pislákolt igazán, de most itt a lehetőség, hogy líráján keresztül megtudjuk, ki is tette boldoggá Petőfit.

Kép forrása

A huszadik és huszonegyedik századi költészet olyannyira lefoglalja a jelen olvasóinak figyelmét, hogy a tizenkilencedik századi magyar lírikusokra lényegesen kevesebb figyelem jut. Nos, a Szendrey Júlia összes verse címet viselő kiadvány jó lehetőség arra, hogy e fenti státuszt Petőfi Sándor felesége, illetve az említett dekád javára billentsük el. A több mint száznegyven verset tartalmazó új könyv fő erénye, hogy az „összes” a nemrég feltárt kéziratos vershagyatékkal egészült ki, melynek felkutatása Gyimesi Emesének köszönhető, aki a kiadványhoz illesztett utószavában mesél a költőnőről és költészetéről. 
Sokadik emberöltő után talán most először léphet így ki Szendrey Júlia Petőfi Sándor árnyékából, és a verseket és a tanulmányt olvasva meggyőződéssel állíthatom, már éppen ideje volt. A költőnőről az elmúlt években amúgy is szó volt, mint azt a bevezetőben is jeleztem, a mostani kötet vélhetően egy jó időre rendbe teszi ezt az eddig hiányos magyar irodalomtörténeti fejezetet. A 2010-ben fellelt Szendrey-összes mellett tehát számos adalék, eddig ismeretlen adat, információ olvasható a kötetben, melyek között kétségtelenül a legérdekesebb részeket a Petőfi előtti és utáni időszakok jelentik. Mint ezekből kiderül, Szendrey Júlia nem a Petőfi Sándorral való kapcsolat idején kezdett írással foglalkozni, hanem az özvegysége és következő házassága idején. 
A Szendrey Júlia által megfogalmazott gondolatok között számos olyan is található, melyek a tizenkilencedik századi női sorsot jól jellemzik, illetve szép és határozott költői képekben emeli ki a társadalom nőtagjainak gondolatrendszerét. Ugyancsak kuriózum a kötet azon aspektusa, hogy Szendrey művei nemcsak a megszokott módon, hanem a legkülönfélébb feljegyzési formákból, jegyzetekből, sajtcédulákra felrótt sorokból maradtak ránk, melyekkel a most megjelent könyvben immár találkozhatunk is.
Megosztás